Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.

Az 1250-es években felépült, a korszak magyarországi várai közül méreteivel, erejével és pompájával kiemelkedő fellegvár a királyi család tagjainak alkalmi szálláshelyeként, az 1335-ös királytalálkozó egyik fontos színhelyeként és magyar koronázási ékszerek őrzőhelyeként is szolgált. A 13. századtól a 15. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt rommá vált, így a 18. századtól elvesztette katonai jelentőségét. A Fellegvár és kiállításai kb. 1 óra alatt megtekinthetőek.

A Nagyerdei park legújabb látványosság a Víztorony élményközpontja, ahol tavasztól-őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségek várják az érdeklődőket. Az 1913-ban épült ma is működő víztorony műemlék épületének 31 méter magas kilátójából nem csak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múlt élményvilágába is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások és a kulináris élvezeteket kínáló vendéglátás mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal. Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A belvárosi Tourinform iroda mellett Debrecen másik pólusán, a Nagyerdei Víztorony látogatóközpontjában is elérhető az információ-szolgáltatás, ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé. A múzeum talán legnépszerûbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Munkácsy Mihály Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretû alkotásai. A Krisztus-trilógia három festményéből kettő a múzeumban látható. Az évek során a múzeum Munkácsy Terme szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A Déri Múzeum 2015 végén nyitotta meg új állandó kiállításait, ezek mellett a Zoltai Lajos teremben idõrõl idõre megújuló idõszaki kiállítások várják a látogatókat. A múzeum épülete elõtt található négy, Medgyessy Ferenc által készített szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri Múzeumban váltott belépőjegy a Modem, a Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításaira is érvényes kombinált belépőjegy.

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik. A kilátó névadója Zsitvay Tibor (1884-1969) tisztességes, nagyszerű ember volt, aki a törvényesség betartását és betartatását tartotta erénynek. Keresztény etikájú, humanista ember volt, aki minden ember megalázó üldöztetése ellen felemelte a szavát nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Tisztessége példa, emberi kiállása követendő mindenki számára. Az ő élete és munkássága azt is példázza, mint ahogyan Téry Ödöné és Thirring Gusztávé is, hogy a turistaság ügyének szolgálata egyet jelent a közjó szolgálatával. Az ő működése is példázza: a szervezett természetjárásnak, a szervezett természetjáróknak a turista ügy erkölcsi, anyagi támogatása, képviselete, a turista létesítmények létrehozásának szorgalmazása, alkotása, működtetése kötelessége. Mindezek a szervezett természetjárás elemi követelményei.

Debrecen első katolikus temploma a 168 évig tartó vallási hegemónia után, ma Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Püspökség székesegyháza.A Szent Anna-székesegyházat mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából. Az 1811-es tûzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai fõhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával. 2011-tõl a templomban látható a torinói lepel hiteles másolata. A templom plébániáján keresztelték meg 1848 decemberében Petõfi Sándor fiát, Zoltánt. A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából 2015 Katolikus Emlékév volt Debrecenben, melynek keretében 2015. július 26-án felavatták a székesegyház elõtt a Csáky Imre bíborosról készült bronz szobrot.

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége.A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. A zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ, udvarán pedig 2015 júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fekete fémből készült emlékfalra a Holocaust hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét „vésték” be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban, vagy a gettóban veszítették életüket. 1909-ben épült a másik, Kápolnás utcai status quo ante zsinagóga az egykori zsidó gimnáziummal (ma Ifjúsági Ház) közös telken. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában. A zsinagóga 2015-ben teljes felújításon esett át, jelenleg nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosság is, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelye. IMAHÁZ Az 1910-es években épült imaház ma a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve. ORTHODOX MIKVE A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve (virtuális fürdő), ahol a felújítás után kóser borozó és vele együtt kiállítóterem kapott helyet. HOLOKAUSZT EMLÉKHELY 2015 nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A betonfalon több mint hatezer név olvasható. VÁGODA Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt vágoda ma mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. KÁPOLNÁS UTCAI ZSINAGÓGA Az 1909-1910-ben épült hatszáz fős zsinagógát 2014-ben teljes szépségében állították helyre. Ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de rendszeresen otthont ad kulturális eseményeknek is. ZARÁNDOKSZÁLLÁS A Debrecenbe látogató zarándokok számára szálláslehetőséget biztosít a hitközség a felújított székház épületében. DEBRECENI ZSIDÓ TEMETŐ 1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton.

Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé.1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor használt széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Valószínű, hogy a templom helyén egykor állt egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai. Az épület mai formáját a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta klasszicista stílusban, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. A templomi orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A templom tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról csodálatos látvány nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthető az 56 mázsás Rákóczi-harang. Az egyházi eseményeken túl a templomban egyháztörténeti kiállítások, orgonakoncertek és zenei rendezvények várják a látogatókat. 2013 óta nemzeti emlékhely.