Az Agóra Tudományos Élményközpont mindennapi életünk csodáit magyarázza meg, mindenki számára közérthetően és élményszerűen. A régióban egyedülálló központ minden korosztály számára izgalmas kalandot, életre szóló élményt ígér. Az Agóra közérthetővé és élményszerűvé varázsolja a tudományos ismereteket, életünk mindennapi csodáit. A látogatók több mint harminc izgalmas interaktív játékot próbálhatnak ki, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek. A háromszintes futurisztikus épület tornyában az érdeklődők egy csillagvizsgáló segítségével kémlelhetik az eget, tanulmányozhatják a Napot, a bolygókat és más égitesteket. A jegy ára magában foglalja a Botanikus Kertbe szóló belépő árát is. Bejárat a Móricz Zsigmond körút felől!

2018.június 28. -július 1. Július első hétvégéjén a kikapcsolódni vágyókat tematikus, összművészeti fesztivál várja, amely a város majd 2000 éves múltjának lenyűgöző hagyatékát a fantázia világával szövi össze, színes programjával az impozáns múlt és egy elképzelt jövő határán játékra és gondolkodásra sarkall, értéket közvetít, szórakoztat, és gyönyörködtet. Napközben a belváros a múlt históriáinak, hangulatainak életre keltéséhez ad hátteret, élmények várnak a nevezetes történelmi helyszíneken, köztereken és eldugott utcácskákban egyaránt. Ízelítő a 2016-os fesztivál hangulatából: Zsolnay Fényfesztivál aftermovie

ZUGFŐZDE PÁLINKAMÚZEUMUNK a népi pálinkafőzés hagyományait, a szeszes lepárlás történetét és a tiltott pálinkafőzés gyakorlatát mutatja be. Pálinkatörténeti sétáink alkalmával bemutatjuk a magyar pálinkafőzés történetét és néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség nyílik többféle pálinka összehasonlítására is. A résztvevők megtapasztalhatják, hogy mi a különbség a valódi gyümölcsből készült pálinka és szeszes ital között. A tiltott pálinkafőzés teljes eszközanyaga sajnos nincs múzeumunkban, hiszen az egyéni találékonyság ezen a területen határtalan, naponta születtek újabb és újabb megoldások, azonban kísérletet teszünk a népi zugfőzési eszközök egy részének bemutatására. A túrákkal és tárlatvezetésekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást elérhetőségeinken, vagy a múzeumban személyesen kaphat.

2018. szeptember 13-23. A régió legnagyobb múltú összművészeti fesztiválja a Sétatér gesztenyefái alatt esti nagykoncerteket, gasztronómiai kavalkádot, jó borokat kínál.

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely. Falai között olyan nagyságok nevelkedtek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc vagy Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint 600 000-es állománnyal rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezetnek. A Kollégium Nagytemplom felőli főépület 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban Péchy Mihály tervei alapján, miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett. Az épület falán Nagy Sándor József reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják: Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi kollégiumot ábrázoló dombormű került elhelyezésre.

Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.