A Debreceni Egyetem - az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye - egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek közel 30 ezer hallgatóval és 1500 oktatóval, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja. A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatásban és kultúrában. Ezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. Az 1927-33-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült impozáns főépület üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszer futja körül, melynek falán a leghíresebb professzorok és diákok neve olvasható. Az épület előtt tágas, francia stílusú park található, melynek szökőkútjában a hagyomány szerint minden végzős diák megmártózik. A park két oldalán található szobrok a reformáció debreceni személyiségeinek állítanak emléket.

2018. május 18-20.. Az együttlét mellett jó hangulatú programokkal, koncertekkel várjuk a piknikre érkezőket péntek délutántól vasárnap estig. Piknikpokrócot, elemózsiát érdemes hozni, de teljes választék várja a közönséget helyi finomságokból is! A kulisszák mögé is bepillanthatnak a látogatók, a Negyed rejtett zugait is megismerheti a közönség szakavatott kísérők segítségével.

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik. A kilátó névadója Zsitvay Tibor (1884-1969) tisztességes, nagyszerű ember volt, aki a törvényesség betartását és betartatását tartotta erénynek. Keresztény etikájú, humanista ember volt, aki minden ember megalázó üldöztetése ellen felemelte a szavát nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Tisztessége példa, emberi kiállása követendő mindenki számára. Az ő élete és munkássága azt is példázza, mint ahogyan Téry Ödöné és Thirring Gusztávé is, hogy a turistaság ügyének szolgálata egyet jelent a közjó szolgálatával. Az ő működése is példázza: a szervezett természetjárásnak, a szervezett természetjáróknak a turista ügy erkölcsi, anyagi támogatása, képviselete, a turista létesítmények létrehozásának szorgalmazása, alkotása, működtetése kötelessége. Mindezek a szervezett természetjárás elemi követelményei.

Debrecen büszkesége, a hétszeres magyar bajnok futballcsapat Loki 2014-ben új otthont kapott, ami Magyarország egyik legkorszerûbb arénája. A Nagyerdei park területén, különleges és modern építészeti megoldásokkal épült meg a Nagyerdei Stadion, mely a védett fák ölelésében szinte észrevétlenül olvad bele a természeti környezetbe. A 20 000 férõhelyes multifunkcionális létesítmény nem csak sportversenyek, edzések, de kulturális rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. A stadionhoz tartozó építmények leglátványosabb eleme az arénát körbeölelõ, mintegy 1100 méter hosszú, átlagosan 7 méter magasan lévõ járda, amely rekortán borítású futópályával egészül ki. Így a futás szerelmesei szinte a fák lombjai között róhatják köreiket. A Nagyerdei Stadion a negyedik lett a 2014-ben átadott futballarénák nemzetközi versenyén. A nemzetközileg elismert és tapasztalt építészekből álló zsűri a 2014-es szavazáson a vizuális hatást, a környezetet, az innovációt, valamint az ár-érték arányt figyelembe véve értékelte a 32 versenyzőt, melyek között a debreceni aréna az előkelő negyedik helyen végzett.

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé. A múzeum talán legnépszerûbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Munkácsy Mihály Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretû alkotásai. A Krisztus-trilógia három festményéből kettő a múzeumban látható. Az évek során a múzeum Munkácsy Terme szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A Déri Múzeum 2015 végén nyitotta meg új állandó kiállításait, ezek mellett a Zoltai Lajos teremben idõrõl idõre megújuló idõszaki kiállítások várják a látogatókat. A múzeum épülete elõtt található négy, Medgyessy Ferenc által készített szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri Múzeumban váltott belépőjegy a Modem, a Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításaira is érvényes kombinált belépőjegy.

ZUGFŐZDE PÁLINKAMÚZEUMUNK a népi pálinkafőzés hagyományait, a szeszes lepárlás történetét és a tiltott pálinkafőzés gyakorlatát mutatja be. Pálinkatörténeti sétáink alkalmával bemutatjuk a magyar pálinkafőzés történetét és néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség nyílik többféle pálinka összehasonlítására is. A résztvevők megtapasztalhatják, hogy mi a különbség a valódi gyümölcsből készült pálinka és szeszes ital között. A tiltott pálinkafőzés teljes eszközanyaga sajnos nincs múzeumunkban, hiszen az egyéni találékonyság ezen a területen határtalan, naponta születtek újabb és újabb megoldások, azonban kísérletet teszünk a népi zugfőzési eszközök egy részének bemutatására. A túrákkal és tárlatvezetésekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást elérhetőségeinken, vagy a múzeumban személyesen kaphat.

Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.

2018. szeptember 13-23. A régió legnagyobb múltú összművészeti fesztiválja a Sétatér gesztenyefái alatt esti nagykoncerteket, gasztronómiai kavalkádot, jó borokat kínál.