A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik. A kilátó névadója Zsitvay Tibor (1884-1969) tisztességes, nagyszerű ember volt, aki a törvényesség betartását és betartatását tartotta erénynek. Keresztény etikájú, humanista ember volt, aki minden ember megalázó üldöztetése ellen felemelte a szavát nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Tisztessége példa, emberi kiállása követendő mindenki számára. Az ő élete és munkássága azt is példázza, mint ahogyan Téry Ödöné és Thirring Gusztávé is, hogy a turistaság ügyének szolgálata egyet jelent a közjó szolgálatával. Az ő működése is példázza: a szervezett természetjárásnak, a szervezett természetjáróknak a turista ügy erkölcsi, anyagi támogatása, képviselete, a turista létesítmények létrehozásának szorgalmazása, alkotása, működtetése kötelessége. Mindezek a szervezett természetjárás elemi követelményei.

Az Agóra Tudományos Élményközpont mindennapi életünk csodáit magyarázza meg, mindenki számára közérthetően és élményszerűen. A régióban egyedülálló központ minden korosztály számára izgalmas kalandot, életre szóló élményt ígér. Az Agóra közérthetővé és élményszerűvé varázsolja a tudományos ismereteket, életünk mindennapi csodáit. A látogatók több mint harminc izgalmas interaktív játékot próbálhatnak ki, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek. A háromszintes futurisztikus épület tornyában az érdeklődők egy csillagvizsgáló segítségével kémlelhetik az eget, tanulmányozhatják a Napot, a bolygókat és más égitesteket. A jegy ára magában foglalja a Botanikus Kertbe szóló belépő árát is. Bejárat a Móricz Zsigmond körút felől!

Az 1250-es években felépült, a korszak magyarországi várai közül méreteivel, erejével és pompájával kiemelkedő fellegvár a királyi család tagjainak alkalmi szálláshelyeként, az 1335-ös királytalálkozó egyik fontos színhelyeként és magyar koronázási ékszerek őrzőhelyeként is szolgált. A 13. századtól a 15. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt rommá vált, így a 18. századtól elvesztette katonai jelentőségét. A Fellegvár és kiállításai kb. 1 óra alatt megtekinthetőek.

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége.A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. A zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ, udvarán pedig 2015 júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fekete fémből készült emlékfalra a Holocaust hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét „vésték” be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban, vagy a gettóban veszítették életüket. 1909-ben épült a másik, Kápolnás utcai status quo ante zsinagóga az egykori zsidó gimnáziummal (ma Ifjúsági Ház) közös telken. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában. A zsinagóga 2015-ben teljes felújításon esett át, jelenleg nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosság is, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelye. IMAHÁZ Az 1910-es években épült imaház ma a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve. ORTHODOX MIKVE A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve (virtuális fürdő), ahol a felújítás után kóser borozó és vele együtt kiállítóterem kapott helyet. HOLOKAUSZT EMLÉKHELY 2015 nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A betonfalon több mint hatezer név olvasható. VÁGODA Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt vágoda ma mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. KÁPOLNÁS UTCAI ZSINAGÓGA Az 1909-1910-ben épült hatszáz fős zsinagógát 2014-ben teljes szépségében állították helyre. Ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de rendszeresen otthont ad kulturális eseményeknek is. ZARÁNDOKSZÁLLÁS A Debrecenbe látogató zarándokok számára szálláslehetőséget biztosít a hitközség a felújított székház épületében. DEBRECENI ZSIDÓ TEMETŐ 1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton.

A Nagyerdei park legújabb látványosság a Víztorony élményközpontja, ahol tavasztól-őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségek várják az érdeklődőket. Az 1913-ban épült ma is működő víztorony műemlék épületének 31 méter magas kilátójából nem csak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múlt élményvilágába is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások és a kulináris élvezeteket kínáló vendéglátás mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal. Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A belvárosi Tourinform iroda mellett Debrecen másik pólusán, a Nagyerdei Víztorony látogatóközpontjában is elérhető az információ-szolgáltatás, ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.

2018. szeptember 13-23. A régió legnagyobb múltú összművészeti fesztiválja a Sétatér gesztenyefái alatt esti nagykoncerteket, gasztronómiai kavalkádot, jó borokat kínál.

Debrecen büszkesége, a hétszeres magyar bajnok futballcsapat Loki 2014-ben új otthont kapott, ami Magyarország egyik legkorszerûbb arénája. A Nagyerdei park területén, különleges és modern építészeti megoldásokkal épült meg a Nagyerdei Stadion, mely a védett fák ölelésében szinte észrevétlenül olvad bele a természeti környezetbe. A 20 000 férõhelyes multifunkcionális létesítmény nem csak sportversenyek, edzések, de kulturális rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. A stadionhoz tartozó építmények leglátványosabb eleme az arénát körbeölelõ, mintegy 1100 méter hosszú, átlagosan 7 méter magasan lévõ járda, amely rekortán borítású futópályával egészül ki. Így a futás szerelmesei szinte a fák lombjai között róhatják köreiket. A Nagyerdei Stadion a negyedik lett a 2014-ben átadott futballarénák nemzetközi versenyén. A nemzetközileg elismert és tapasztalt építészekből álló zsűri a 2014-es szavazáson a vizuális hatást, a környezetet, az innovációt, valamint az ár-érték arányt figyelembe véve értékelte a 32 versenyzőt, melyek között a debreceni aréna az előkelő negyedik helyen végzett.

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.