A Nagyerdei park legújabb látványosság a Víztorony élményközpontja, ahol tavasztól-őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségek várják az érdeklődőket. Az 1913-ban épült ma is működő víztorony műemlék épületének 31 méter magas kilátójából nem csak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múlt élményvilágába is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások és a kulináris élvezeteket kínáló vendéglátás mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal. Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A belvárosi Tourinform iroda mellett Debrecen másik pólusán, a Nagyerdei Víztorony látogatóközpontjában is elérhető az információ-szolgáltatás, ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.

2018. szeptember 13-23. A régió legnagyobb múltú összművészeti fesztiválja a Sétatér gesztenyefái alatt esti nagykoncerteket, gasztronómiai kavalkádot, jó borokat kínál.

Debrecen büszkesége, a hétszeres magyar bajnok futballcsapat Loki 2014-ben új otthont kapott, ami Magyarország egyik legkorszerûbb arénája. A Nagyerdei park területén, különleges és modern építészeti megoldásokkal épült meg a Nagyerdei Stadion, mely a védett fák ölelésében szinte észrevétlenül olvad bele a természeti környezetbe. A 20 000 férõhelyes multifunkcionális létesítmény nem csak sportversenyek, edzések, de kulturális rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. A stadionhoz tartozó építmények leglátványosabb eleme az arénát körbeölelõ, mintegy 1100 méter hosszú, átlagosan 7 méter magasan lévõ járda, amely rekortán borítású futópályával egészül ki. Így a futás szerelmesei szinte a fák lombjai között róhatják köreiket. A Nagyerdei Stadion a negyedik lett a 2014-ben átadott futballarénák nemzetközi versenyén. A nemzetközileg elismert és tapasztalt építészekből álló zsűri a 2014-es szavazáson a vizuális hatást, a környezetet, az innovációt, valamint az ár-érték arányt figyelembe véve értékelte a 32 versenyzőt, melyek között a debreceni aréna az előkelő negyedik helyen végzett.

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely. Falai között olyan nagyságok nevelkedtek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc vagy Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint 600 000-es állománnyal rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezetnek. A Kollégium Nagytemplom felőli főépület 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban Péchy Mihály tervei alapján, miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett. Az épület falán Nagy Sándor József reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják: Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi kollégiumot ábrázoló dombormű került elhelyezésre.

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építettet. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

2018. május 18-20.. Az együttlét mellett jó hangulatú programokkal, koncertekkel várjuk a piknikre érkezőket péntek délutántól vasárnap estig. Piknikpokrócot, elemózsiát érdemes hozni, de teljes választék várja a közönséget helyi finomságokból is! A kulisszák mögé is bepillanthatnak a látogatók, a Negyed rejtett zugait is megismerheti a közönség szakavatott kísérők segítségével.

ZUGFŐZDE PÁLINKAMÚZEUMUNK a népi pálinkafőzés hagyományait, a szeszes lepárlás történetét és a tiltott pálinkafőzés gyakorlatát mutatja be. Pálinkatörténeti sétáink alkalmával bemutatjuk a magyar pálinkafőzés történetét és néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség nyílik többféle pálinka összehasonlítására is. A résztvevők megtapasztalhatják, hogy mi a különbség a valódi gyümölcsből készült pálinka és szeszes ital között. A tiltott pálinkafőzés teljes eszközanyaga sajnos nincs múzeumunkban, hiszen az egyéni találékonyság ezen a területen határtalan, naponta születtek újabb és újabb megoldások, azonban kísérletet teszünk a népi zugfőzési eszközök egy részének bemutatására. A túrákkal és tárlatvezetésekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást elérhetőségeinken, vagy a múzeumban személyesen kaphat.