Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.

A Nagyerdei park legújabb látványosság a Víztorony élményközpontja, ahol tavasztól-őszig megunhatatlan szórakozási lehetőségek várják az érdeklődőket. Az 1913-ban épült ma is működő víztorony műemlék épületének 31 méter magas kilátójából nem csak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múlt élményvilágába is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások és a kulináris élvezeteket kínáló vendéglátás mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal. Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A belvárosi Tourinform iroda mellett Debrecen másik pólusán, a Nagyerdei Víztorony látogatóközpontjában is elérhető az információ-szolgáltatás, ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.

Az Agóra Tudományos Élményközpont mindennapi életünk csodáit magyarázza meg, mindenki számára közérthetően és élményszerűen. A régióban egyedülálló központ minden korosztály számára izgalmas kalandot, életre szóló élményt ígér. Az Agóra közérthetővé és élményszerűvé varázsolja a tudományos ismereteket, életünk mindennapi csodáit. A látogatók több mint harminc izgalmas interaktív játékot próbálhatnak ki, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek. A háromszintes futurisztikus épület tornyában az érdeklődők egy csillagvizsgáló segítségével kémlelhetik az eget, tanulmányozhatják a Napot, a bolygókat és más égitesteket. A jegy ára magában foglalja a Botanikus Kertbe szóló belépő árát is. Bejárat a Móricz Zsigmond körút felől!

ZUGFŐZDE PÁLINKAMÚZEUMUNK a népi pálinkafőzés hagyományait, a szeszes lepárlás történetét és a tiltott pálinkafőzés gyakorlatát mutatja be. Pálinkatörténeti sétáink alkalmával bemutatjuk a magyar pálinkafőzés történetét és néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség nyílik többféle pálinka összehasonlítására is. A résztvevők megtapasztalhatják, hogy mi a különbség a valódi gyümölcsből készült pálinka és szeszes ital között. A tiltott pálinkafőzés teljes eszközanyaga sajnos nincs múzeumunkban, hiszen az egyéni találékonyság ezen a területen határtalan, naponta születtek újabb és újabb megoldások, azonban kísérletet teszünk a népi zugfőzési eszközök egy részének bemutatására. A túrákkal és tárlatvezetésekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást elérhetőségeinken, vagy a múzeumban személyesen kaphat.

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége.A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. A zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ, udvarán pedig 2015 júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fekete fémből készült emlékfalra a Holocaust hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét „vésték” be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban, vagy a gettóban veszítették életüket. 1909-ben épült a másik, Kápolnás utcai status quo ante zsinagóga az egykori zsidó gimnáziummal (ma Ifjúsági Ház) közös telken. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában. A zsinagóga 2015-ben teljes felújításon esett át, jelenleg nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosság is, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelye. IMAHÁZ Az 1910-es években épült imaház ma a debreceni közösség napi rendszerességgel tartott imádkozásainak helyszíne a nagy ünnepek időszakát kivéve. ORTHODOX MIKVE A Pásti utcai komplexumban a téli imaház pincéjében található a régi mikve (virtuális fürdő), ahol a felújítás után kóser borozó és vele együtt kiállítóterem kapott helyet. HOLOKAUSZT EMLÉKHELY 2015 nyarára készült el a debreceni áldozatoknak emléket állító építmény, fiatal építészek tervei alapján. A betonfalon több mint hatezer név olvasható. VÁGODA Az 1980-as évek végéig rendeltetésszerűen használt vágoda ma mint kiállítótér és pihenőhelyiség funkcionál. KÁPOLNÁS UTCAI ZSINAGÓGA Az 1909-1910-ben épült hatszáz fős zsinagógát 2014-ben teljes szépségében állították helyre. Ma főleg a nagyobb ünnepeken használja a közösség hitéleti célokra, de rendszeresen otthont ad kulturális eseményeknek is. ZARÁNDOKSZÁLLÁS A Debrecenbe látogató zarándokok számára szálláslehetőséget biztosít a hitközség a felújított székház épületében. DEBRECENI ZSIDÓ TEMETŐ 1842-től változatlan helyen és szervezetben működik a debreceni hitközség temetője a Monostorpályi úton.

Az 1250-es években felépült, a korszak magyarországi várai közül méreteivel, erejével és pompájával kiemelkedő fellegvár a királyi család tagjainak alkalmi szálláshelyeként, az 1335-ös királytalálkozó egyik fontos színhelyeként és magyar koronázási ékszerek őrzőhelyeként is szolgált. A 13. századtól a 15. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt rommá vált, így a 18. századtól elvesztette katonai jelentőségét. A Fellegvár és kiállításai kb. 1 óra alatt megtekinthetőek.